Blinded no more
2005.02.09. 14:02
A szerelem egy kis halál két élet közt,
semmi több. S most már magamért élek...
Your pretty face seduced me, blinded me from how you used me I walked the long way home, only to get hurt by you again The longest glance, oh, what illusions did I have of you? A lone reflection splitting in two
You found all seven ways to keep me near, near within your reach You sure knew how to harness love, but never made me more than want you I'm not sorry, you will never get more out of me 'Cause I am blinded no more
You sucked out my will to live You gave me the crown, and killed... High road would have none to regret Never left, I took the low road instead
Love is a little death between two little lives, nothing more. Now I have myself to live for...
You sucked out my will to live You gave me the crown, and killed... High road would have none to regret Never left, I took the low road instead
Ooo, my life out of my hands I always gave eternal love another chance... Say the words, I wanna hear... all over again Consuming love, my only reason...
Nothing is service free, such things cannot be healed, that will do fine for me, so come here, come, come, come...
And suck out my will to live You gave me the crown, and killed... High road would have none to regret Never left, I took the low road instead
...in the same nightmare again... ...dark tunnel of love will never end ...taken for granted again ...too weak to say it is over, all over
Ooo, my life out of my hands I always gave eternal love another chance... Say the words, I wanna hear... all over again Consuming love, my only reason...
We always seem to end up here and break a lance Ready to give eternal love another chance... You say the words, I wanna hear... all over again Lust is my all consuming reason... Now, take me again...
Újra tisztán látok
Bájos kis arcod elcsábított, Elvakított, s nem láttam, hogy kihasználsz Hosszú utat tettem meg hazáig, Csak hogy újra megsebezhess A leghosszabb pillantás.., oh, milyen illúzióim voltak rólad? Kettéhasad egy magányos tükörkép
Mind a hét módját megtaláltad, Hogy magadhoz láncolj Biztosan tudtad, hogyan használd ki a szerelmet, De a legtöbb amit elértél, hogy akartalak téged Nem kérek bocsánatot, többet nálam nem érsz el Mert újra tisztán látok
Kiszívtad az élniakarásom Nekem adtad a koronát, aztán megöltél Az egyenes úton semmit nem kellett volna megbánni Sosem hagytam el, kerülőútra léptem helyette
A szerelem egy kis halál két élet közt, semmi több. S most már magamért élek...
Kiszívtad az élniakarásom Nekem adtad a koronát, aztán megöltél Az egyenes úton semmit nem kellett volna megbánni Sosem hagytam el, kerülőútra léptem helyette
Oh, az életem már nem én irányítom Mindig adtam még egy esélyt az örök szerelemnek... Mondd a szavakat, amiket hallani akarok... újra és újra Pusztító szerelem, ez az egyetlen okom...
Ingyen nincs szívesség, Az ilyen dolgokat nem lehet gyógyítani, Ez jót fog tenni nekem, Úgyhogy gyere ide, gyere, gyere...
Kiszívtad az élniakarásom Nekem adtad a koronát, aztán megöltél Az egyenes úton semmit nem kellett volna megbánni Sosem hagytam el, kerülőútra léptem helyette
...újra a régi rémálomban ...a szerelem sötét alagútja soha nem ér véget ...újra természetesnek véve ...túl gyengén, hogy kimondjam: vége, itt a vége
Ooo, az életem már nem én irányítom Mindig adtam még egy esélyt az örök szerelemnek... Mondd a szavakat, amiket hallani akarok... újra és újra Pusztító szerelem, ez az egyetlen okom...
Mindig is látszott hogy itt végezzük majd be, és lándzsát törünk Készen új esélyt adni az örök szerelemnek... Te kimondod a szavakat, amiket hallani akarok... újra és újra A kéj az én pusztító okom... Most pedig, válassz újra engem…
|