"Eltûnni mint a kámfor, elillanni". Vagy ha úgy tetszik: Evanescence. A szó úgy hangzik, akár valami boszorkányos varázsige... Amit ha kimondunk, talán úgy tűnnek el dolgok, mintha sosem lettek volna. De itt mégsem bűbájgyakorlatról lesz szó, az Evanescence ugyanis egy zenekar, bár a varázslat sem zárható ki az együttes pályafutását nézve.
Az alapítótagok Amy Lee és Ben Moody voltak, 2003 őszén azonban Ben távozott az együttesből, szinte minden ok nélkül, mindenki nagy csodálkozására, de az énekesnő nem esett kétségbe, továbbvitte az Evanescencet, és a régi duett helyett most egy ötösfogatot takar a név: Amy Lee (ének), Terry Balsamo (Lead Guitar), Rocky Gray (Dob), John LeCompt (Gitár), Will Boyd (Basszusgitár).
Felfedezőjük Pete Matthews volt, s a szerződésre sem kellett soká várniuk: kiadójuk a Wind-up records lett, prodecrük pedig Dave Fortman. Debütáló albumuk, a Fallen 11 milliós eladási példányszámot produkált. Az együttes saját elmondása szerint a Haunted az, ami legjobban kifejezi őket. A Fallent egy másik CD, az Origin előzte meg, amelyre az együttes demóit karcolták fel. Az Even In Death hátterében Moody énekel, míg az Anywhereben David Hodges.
A Whisper EP-jén található 7 perc hosszúságú Understanding volt az elsõ számuk, amit a rádiók játszottak.
Zenéjük nehezen meghatározható, a legtöbbször így jellemzik az Evanescence zenéjét: Alternative Metal, Styles Goth Metal, Chamber Pop, és Post-Grunge. Ezek a jelzők naggyából helytállóak, a legnagyobb tévedés velük kapcsolatban azonban az, hogy keresztény zenekar.
A turnébuszban Chevell "Wonder Whats Next"ját; Bob Dylan "The Essential Bob Dylan"-ét; a Korn "Untouchables"-ját; Janis Joplin "Janis Joplin's Greatest Hits"-jét; Tori Amos "Scarlets Walk"-ját; Missy Elliot "Under Construction"-jét és a Soundgarden "Superunknown"-ját hallgatják. Akik leginkább hatással vannak a zenéjükre az a Nirvana, az Type O Negative, Danny Elfman, a Korn, Tori Amos, Bjork, Sarah McLachlan és a Linkin Park, akikkel később szeretnének is együtt turnézni. |
AJÁNLOM AZ OLDALT
