Shamandalie - "Sham and a lie", egybeírva női névként szerepel

In good old times, remember my friend
Moon was so bright and so close to us, sometimes

We were still blind and deaf, what a bliss?
Painting the world of our own, for our own eyes, now?

"Can we ever have what we had then?
Friendship unbreakable
Love means nothing to me
Without blinking an eye
I'd fade, if so needed,
All those moments with you
If I had you beside me"

One cloudy day we both lost the game?
We drifted so far and away

Nothing is quite as cruel as a child
Sometimes we break the unbreakable, sometimes?

"And we'll never have what we had then
Friendship unbroken
Love means nothing to me
Without blinking an eye
I'd fade, if so needed,
All those moments with you
If I had you beside me now"

I was unable to cope with what you said
Sometimes we need to be cruel to be kind
Child that I was, could not see the reason
Feelings I had were but sham and a lie?

I have never forgotten your smile
Your eyes, oh, Shamandalie

Time went by, many memories died
I'm writing this down to ease my pain

You saw us always clearer than me
How we were never meant to be
Love denied meant the friendship would die
Now I have seen the light
These memories make me cry

"Can I ever have what I had then?
Friendship unbroken
Love means nothing to me
Without blinking an eye
I'd fade, if so needed,
All those moments with you
And see the world with my wide open eyes

Friendship got broken
There's no other for me
Like the one of my childhood days
Can you forgive me?
The love got better off me,
On that one day back in old times"


Ámításéshazugság

A régi szép időkben, emlékezz, barátom,
Úgy ragyogott néha a Hold, s olyan közel volt hozzánk

Még mindig vakok és bolondok voltunk, miféle gyönyürűség ez?
Saját kis világunk festettük meg a saját szemeinknek, és most?

"Lesz-e még miénk, ami valaha a miénk volt?
A barátság összetörhetetlen
A szerelem számomra semmit nem jelent
Szemrebbenés nélkül tűnnék el, ha kellene
Azok a veled töltött percek,
Ha magam mellett tudhatnálak"

Egy felhős napon mindketten elvesztettük a játékot?
Olyan messzire elsodródtunk
Egy gyermeknél semmi sem kegyetlenebb
Néha összetörjük az összetörhetetlent… - néha?

"És már sosem lesz miénk ami valaha a miénk volt
Töretlen barátság
A szerelem számomra semmit nem jelent
Szemrebbenés nélkül tűnnék el, ha kellene
Azok a veled töltött percek,
Ha magam mellett tudhatnálak"

Képtelen voltam megbírkózni azzal amit mondtál
Néha kegyetlennek kell lennünk, hogy segítsünk
A gyermek, aki akkor voltam, nem látta az értelmét
Csak ámítás és hazugság volt amit éreztem?

Soha el nem felejtettem a mosolyod,
A szemeid, oh, Ámításéshazugság

Az idő múlásával sok emlék veszett el
Leírom ezt, hogy enyhítsek a fájdalmamon
Te mindig tisztábban láttál kettőnket mint én
Hogy mi sosem lehettünk volna…
A megtagadott szerelem miatt kellett a barátságnak meghalnia
Most már láttam, mi a fény
Megríkatnak ezek az emlékek

„Lesz-e még enyém, ami valaha az enyém volt?
Töretlen barátság
A szerelem számomra semmit nem jelent
Szemrebbenés nélkül tűnnék el, ha kellene
Azok a veled töltött percek,
És lásd a világot az én tágra nyílt szememmel
A barátság összetört
Más nincs számomra…
Akár gyermekkorom napjainak egyike
Meg tudsz nekem bocsátani?
A régi időknek azon a napján
Engem a szerelem jobb emberré tett”