Kérdés: Mikor kezdtél játszani?
Cliff: 1976-ban. Pár helybeli barátommal kezdtünk el játszogatni, előzetes próbák nélkül, aztán később összekerültem ezekkel a magukat „EZ Street”-nek hívó srácokkal, egy San Mateo-i jointról kapták a nevülket.

Kérdés: Milyen fajta zenét játszottatok?
Cliff: Ó, mindenféle szarságot, ami fura volt. Tulajdonképpen elég hülye zene volt. Sok feldolgozásunk volt, csak ilyen össze-vissza szarság. De egy darabig azért együtt voltam velük, egy pár évig. De aztán lassan, de biztosan szétszóródtunk. Aztán felfigyeltema Traumára és azt gondoltam, „Hát, talán jobb lesz ezt csinálni”. Nem volt jobb dolgom.

Kérdés: Sorolj pár olyan együttest, akik hatással voltak rád!
Cliff: Nézzük csak... hát, első hallásra, a basszusgitár tekintetében Geddy Lee, Geezer Butler, Stanley Clarke...

Kérdés: Gitáristenek. Mi a helyzet Steve Harrissel?
Cliff: Um, nem, igazából azelőtt sosem hallgattam őt, amíg...

Kérdés: Míg végül ki nem alakítottad a saját stílusod?
Cliff: Yeah. Lemmy (a Motorheadből) also had an influence in the way he uses distortion. That was different, new, and exciting. Also, certain guitar players had an influence. People like... well, everything Thin Lizzy did has had an influence.

Kérdés: Phil király volt.
Cliff: Jimi Hendrix, Ulrich Roth, Schenker to a degree, Tony Iommi – ők szintén befolyással voltak rám.

Kérdés: Öt kedvenc album? Béna kérdés...
Cliff: Uhhh... öt kedvenc album... Hát, hadd mondjak inkább csak öt kedvenc zenekart. Jöhet minden Glen Danzigtől, aki a The Misfitsben vagy a Samhainban nyomja, szóval minden az ő szarságai közül. Minden Thin Lizzy szám. Még mi? Jézus, mi van még....? Ajjj, picsába!

Kérdés: English Dogs? Credence?
Cliff: A-aa... (Nem) A régi Black Sabbath számai.... Mi még? Van egy R.E.M. nevezetű banda amit álatira, különösképpen nagyon birok. Aztán még.... Egy csomó Aerosmith számot a régieg közül, de az Aerosmith új szarságait szintén birom. Nagyon szeretem az Aerosmithet.

Kérdés: Szóval hogy kerültél először kapcsolatba a Metallicával?
Cliff: A Traumával leugrottunk Los Angelesbe koncertezni. Míg LA-ben voltunk Lars és James látott minket játszani és elhatározták, hogy megszereznek engem a bandájuknak. És így felvették velem a kapcsolatot, felhívtak, és elmentem megnézni a fellépéseiket itt, mikor San Friscoban voltam. És végülis a Trauma már kezdett... az agyamra menni... jópár különféle szempontból, úgyhogy végülis ezt mondtam: "Később."

Kérdés: Zeneileg?
Cliff: Zeneileg? Ja, ja, zenei szempontból is. Elkezdték felvenni ezt a pózolást... hát, sok szempontból elkezdett az egész az üzlet fele menni, csak ezek a különböző szokásos zenei pózolások, az egész tök az agyamra ment.

Kérdés: Valami zúzosabbra vágytál?
Cliff: Határozottan.

Kérdés: Szóval mondtad nekik – a Metallicának – hogyha össze akarják hozni így veled a bandát, akkor fel kell cuccolniuk ide San Franciscoba.
Cliff: Ja, ja. Mondtam nekik, hogy fel kell költözködniük, mert nekem semmi kedvem nem volt lemenni LA-be, ugyanis én nagyon szerettem itt, San Franciscoban. Úgyhogy megmondták: „Jó, hát, mindenképpen meggondoljuk a dolgot”. Olyannyira átgondolták, hogy végülis összejött a dolog. Szóval, felcuccoltak, és összeültünk együtt ugyanebbn a szobában, ahol most mi is ülünk, összeállítottuk a felszerelést és pár nap alatt tönkre is vágtuk. Ott rögtön tök egyértelművé vált, hogy jó dolog ez az egész, úgyhogy belevágtunk!

Kérdés: Mit mondanál a legelső pár napról? Minden bizonnyal jelentősen jobbak vagytok azóta.
Cliff: Így visszanézve, vicces volt az egész, és vicces most is.

Kérdés: Úgy tűnt, hogy régebben jóval több volt ebből a „basszátok meg az egészet”-ből a hozzáállásodban.
Cliff: Hát, szerintem óvatosan ki lehet mondani, hogy zeneileg megértünk - ha más módon nem is – az elmúlt három évben. És most már sokkal nagyobb a tét.

Kérdés: Ja, nagyobb név ás nagyobb menedzsment, igaz? Management's taking real good care of you guys, eh?
Cliff: Jah. Mindenki, akivel szerződésünk van, remek munkát végez a számunkra. Az egész nagyon jó úton halad.

Kérdés: Rendben. Mit gondolsz, hova juttok a srácokkal pár év múlva? Egyértelműen felszállóágban van a karrieretek, de gondolod, hogy leállnátok ott ahol a Maidens és a Priests is tette? Mert most úgy néz ki.
Cliff: Hát, nem tudom. Próbálok nem, uh, próbálok nem töprengeni ezekről a dolgokról, tudod, így nem tévedhetek ha nem találgatok ezzel kapcsolatban. Egyszerűen csak próbáljuk a legjobbat adni magunkból, olyan messzire eljutni ezzel amilyen messze csak tudunk, megtesszük amit tudunk és majd meglátjuk mire jutunk ezzel.

Kérdés: Melyik fellépés volt számodra a legemlékezetesebb? Biztos vagyok abban, hogy mindegyiken jól érezted magad. Mindig úgy tűnt, hogy nagyon jól szórakozol.
Cliff: A legtöbbjükön, igen. Sometimes, it, you know, gets to you a bit, but all in all the percentages are real good for the good shows. It's hard to tell when you're onstage you know. You don't really know what's going on; you just do it and find out what happens later.

Kérdés: What about the Donnington bottles? Tell us about Donnington [Festival, England].
Cliff: Donnington was a day of targets and projectiles. [Stuff] was piling high on the stage all throughout the day, and freaks were flipping.

Kérdés: And it wasn't because they didn't like you.
Cliff: No, they just do that because they like to do that. I think they liked us, though.

Kérdés: Yeah, I heard good reviews. Mi a helyzet az új albummal, a Master of Puppets-szel? Mondj róla pár dolgot. Melyik a kedvenc dalod?
Cliff: A „Master”. A „Master,”, szerintem, máris a legjobb Metallica dal. Sokal jobbak a szövegek.

Kérdés: Úgy tűnik, a zenétek kezd egy kicsit gépiesebb lenni, nem?
Cliff: Jah, nagyon fontos a fejlődés. Ez a haladás.

Kérdés: What about the thrashier ones? The heavier, faster ones--"Battery" and "Damage?"
Cliff: They're uh... they're uh... very fast. You know, typical kinda Metallica [stuff]. Fast. Then there's, you know, a bunch of other stuff.

Kérdés: How did it go in the studio, as smooth as anticipated?
Cliff: It took too long. We didn't manage our time all that well, but the songs were all real good and what we came out with was very good. Like I said, we could've managed our time a bit better, but all in all it was, I think, quite a success.

Kérdés: It's a good follow-up to Ride The Lightening, then?
Cliff: Definitely.

Kérdés: Oké. És milyen felszereléssel dolgoztok? Mit használtok az erősítéshez?
Cliff: I'm using Mesa Boogie amps, Mesa Boogie cabinets. I got some 4x12 cabs for them and some custom-built 115 cabs.

Kérdés: What, to your specifications?
Cliff: Well, they're basically a 115 stuffed inside a 412 box. So, you know, you uniform the fit with the backline. I'm playing Aria basses. Aria Black & Gold is the one I prefer.

Kérdés: What happened to the Ricky [Rickenbacker]?
Cliff: The Ricky needs some work. I had an Alembic for a while, which I was very happy with until it was STOLEN!! If anyone out there comes across a black spoiler bass with a fair-sized chip in the back finish, up around the side of the peg head, it very well might be mine, so... just send it to me.

Kérdés: Hallottam az új albumon pár rövid basszus-szóló szerű dolgot, ahol „volume pedálok”-at is használsz. Miről szól ez az egész?
Cliff: Ezen az albumon ez az into a „Damage” című dalunkhoz, és az egészet basszusgitárral készült. It's about eight or 12 tracks of bass, a lot of harmonies and volume swells and effects and stuff. I would hesitate to call it a bass solo, it's more just an intro, but it is all bass. There's also a little bass solo in "Orion," it's right next to a little guitar solo. No one will probably be able to tell that it's bass, but it is.

Kérdés: That's cool. Is it in the first break?
Cliff: Nah. It's, uh, probably about two-thirds of the way into the song.

Kérdés: I noticed, in some of the older songs, you've added a lot of fills that you weren't doing before.
Cliff: Yeah, well, you get so you know the song like the back of your hand and you can just flip off and do different stuff. It's funner that way, it keeps me entertained. You know, something to do.

Kérdés: Mik a kedvenc számaid az első lemezről?
Cliff: *morog*

Kérdés: Feltételezem, az „Anesthesia”, nem?
CLIFF: Uh, nem igazán mondanám, hogy az Anesthesia dal egyáltalán.

Kérdés: But that's your showcase there.
Cliff: Well, yeah, but a song is a song, you know? That's a solo.

Kérdés: That's true. Well, what are the ones you like playing live, out of the older stuff?
Cliff: I like playing "Seek" live. It's easy, you know, I don't have to pay attention to what I'm doing. "Four Horsemen" is fun.

Kérdés: Yeah, I noticed Dave [Mustaine of Megadeth, ex-Metallica guitarist] didn't play that on New Year's Eve.
Cliff: Oh yeah?

Kérdés: Dave left "The Mechanics" out of the set.
Cliff: I didn't get a chance to see Dave that night.

Kérdés: Not very many people did; they started before eight o'clock. I just though it was kind of strange. They definitely made a point not to play that in the set, and
they always used to close with that.
CLIFF: Hmmm, that's interesting.

Kérdés: Tell us about the Spastic scene [Spastic Children, Metallica's "joke" band].
CLIFF: Spastic Children. That's an excuse to bash a few and drink a few. Tudod, a Spastic Children egy rakat KIBASZOTT SEGGFEJ!

Kérdés: OK. So, that's made up of you on bass... give me some details on this.
Cliff: You want details on this, huh, Harald?

Kérdés: If it's cool. Unless it's something you don't want massively publicized.
Cliff: It's probably best not. Then everyone else is gonna ask me about it, right? Every time I go into an interview it'll be, "Oh, what's this?" Forget about it!

Kérdés: It's just going out and thrashing, having a good time and not worrying about what it sounds like too much, eh?
Cliff: We're not worried about much of anything. It's just something to do on a, you know, Tuesday night, when you don't have anything else to do. No big deal.

Kérdés: Do you have anything to say to aspiring musicians? Let's say in your past, what did you do to stick it out? What's your advice?
Cliff: Hát, mikor először elkezdtem, elhatároztam, hogy ennek szentelem az életem.

Kérdés: Valószínűleg ez az egyetlen módja annak, hogy egyről a kettőre juss, igaz?
Cliff: Hát, nekem bejött. Képzelem, vaan egy csomó más ember, aki ennek szenteli az életét, és nem érik el azt a sikert amiről álmodnak. Úgy értem, nagyon sok mindenen áll vagy bukik ez a dolog, de a legfontosabb az az, hogy teljes mértékben ennek élj, hogy jóformán kötelezd el magad mellette – amellett amit csinálni akarsz – és ne hagyd hogy mellékvágányra tereljen az a sok lószar, amit az élet még eléd tár.